• Magyar
  • Română
  • English

Torockó

Erdély legnyugatibb székely végvára, a magyarok lakta Torockó. Torockó talán Erdély legszebb faluja, mind természeti fekvését, mind építészetét illetően. A Torockói-medencében, a Székelykő lábánál fekvő falu központja, Torockó főtere, nemrég Europa Nostra díjban részesült. Torockó központjában áll az unitárius templom, és a legtöbb látnivaló is itt van, de nem mindennapi látvány maga a falu sem, fehérre festett kis házaival és a drámaian fölé magasodó Székelykővel.

Torockó másik nevezetessége különlegesen gazdag, díszes népviselete, amelynek ékes darabjait a Néprajzi Múzeumban lehet megtekinteni. Érdemes kirándulni Torockószentgyörgyre, felkeresni az unitárius templomot és a Torockó-i vár romjait.

 

Torockó múltja

A nagyközség délről a Kőközi-szoroson, északról a Borrévi-szoroson át közelíthető meg. A VII-VIII. században szlávok telepedtek le a környéken.

Ők kezdték el a vasbányászatot. A helység neve is tőlük származhat: toroszkő, troksz szavak vaskövet, vassalakot jelentenek. A honfoglaláskor magyarok szállták meg a medencét, később a gyorsan gazdagodó Thoroczkay család német vasműveseket hívott a vidékre. A gazdag érclelőhelyek és a táj szorgalmas lakói révén jelentős központtá fejlődött Torockó. A német telepesek a sebes folyókon vízierővel hajtott hámorokat (vasérctörőket) építettek. A sziklacsúcsokon: Székelykőn és Torockószentgyörgy felett vár épült.

Jelentős időszak Torockó életében János Zsigmond uralkodása. A lakosság ekkor tér át az unitárius vallásra, és a községet azóta is csak e hit hívei lakják. A XVI. század végén iskola létesült Torockón, majd 100 évvel később megépült az unitáriusok ma is álló temploma.

A Rákóczi szabadságharc kurucaihoz sokan csatlakoztak a község lakói közül. 1702-ben a véreskezű Rabutin tábornok megtámadta a falut, és november 17-én a Fő téren akaszttatta fel Ekart Andrást és Szabó Gergelyt, akik tiltakoztak az osztrákok önkénye ellen. Őket a község azóta vértanúként tiszteli, emlékükre festi pirosra a régi házak ablakkereteit. Két évvel később Tiege osztrák generális újabb megtorlásként felgyújtatja a falut és leromboltatja a torockószentgyörgyi várat.

1784-ben Torockó ismét a tűz martaléka lett. A Horea parasztfelkelés hadai gyújtották fel. Ennek ellenére a földesurak szerint a torockóiak Horea hívei voltak. Így a lakosságot két irányból is hátrány érte. A megpróbáltatások után óvatosabbak lettek: vezetőikkel jogi eszközökkel igyekeztek önállóságukat visszaszerezni. Ekkor sem sikerült.

A legszebbnek tartott erdélyi település az Erdélyi Szigethegység keleti részében. Erre a jellegére utalnak az 1870 táján, egy tűzvész után épült híres "fehér házai". A település fölé emelkedő Székelykő jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a nap, ahogy ezt Jókai az "Egy az Isten" című regényében megírta. A szikla onnan kapta nevét, hogy a falu urai a XIII. században a közeli Aranyosszékről székelyeket hívtak segítségül a tatárok ellen, a segítség fejében pedig megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és környékét.

 

Fontosabb látnivalók a faluban

  • Unitárius templom
  • Népművészeti múzeum: a polgármesteri hivatal épületében található, gazdag népművészeti gyűjteménynek otthont adó múzeum hétfő kivételével minden nap 9-17 óráig látogatható. (Tel.: +40 258 768 001)
  • A Kárpát-medence legrégebben épült ismert faháza, mely 1668-ban épült (a házat vendégeink belülről is megtekinthetik!)
  • Geley Anna magánmúzeuma: gazdag népművészeti magángyűjtemény (a 180-as házszám alatt található)
  • Ida néni magánmúzeuma: gazdag népművészeti magángyűjtemény, mely korábban Ida néni édesapjának suszterműhelye volt (a 174-as házszám alatt található, tel.: +40 258 768 266 [Pap Margit])
  • Vízimalom, mely 1752-ben épült
  • Székelykő

 

Képgaléria

 

További információk

További hasznos információk találhatóak a faluról Torockó honlapján.

Torockó a Wikipédián.

 

(szekelyfoldiinfo.ro nyomán)

 
Facebook