• Magyar
  • Română
  • English

Torda

Torockótól kb. 30 km-re található a gazdag történelemmel rendelkező Torda, ahol több országgyűlést is tartottak. Ezek közül a legjelentősebb az 1568-ban tartott országgyűlés, amely egész Európában elsőként mondta ki a - négy keresztény egyházra: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyházra vonatkozó - vallásszabadságot.

 

Torda múltja

Az archeológiai kutatások tanúsága szerint Torda városa már az őskortól kezdve lakott terület volt, ahol már a dákok, majd a rómaiak megjelenése előtt is folyt vasérc- illetve sóbányászat. A 170 évig tartó római uralom Aurelianus császár 274-ben kiadott kiürítési parancsával ért véget, s a római légiók visszavonulását követően a település teljesen elnéptelenedett. A népvándorlás korában egyik nép a másikat követte a területen. Előbb mintegy száz évig a gótok birtokolták a területet, de utánuk nem maradt fenn semmi, mivel a történészek szerint ők nem építették, hanem inkább rombolták a városokat. Őket Kr. u. 361-től a hunok követték, akik szétverték a környező longobárdokat és a gótokat, de Etele (hun fejedelem) halála után a gótok és a gepidák kezdeményezésére Kr. u. 455-ben a többi meghódított nép is föllázadt, és az Etele fiai közt megoszlott hun birodalmat megdöntötték. A hun uralom alól felszabadult népek egymás közt nem tudták elosztani a birodalmat, így kb. 150 év alatt Erdély területe váltakozva hol longobárd, hol gepida terület volt. Utoljára a longobárdok voltak győzedelmesek, de ők sem élvezhették sokáig győzelmük gyümölcsét mert egy évre rá az Etele örökségét visszakövetelő avarok kiirtották őket. Az avarok birodalmának 128 év után Nagy Károly vetett véget. Nagy Károly uralmának összeomlását követően Pannónia és Erdély felaprózódott, földjein rablólovagok garázdálkodtak. Ennek az áldatlan állapotnak a magyar nemzet uralma vetett véget.

A honfoglaló magyarok egyik erdélyi várukat Szent-Miklósvár néven - más források szerint Aranyosvár – Potaissa római kori város romjai felé emelték, az Aranyos hídfőjén a rómaiak által művelt sóbányák védelmére. Szent István által Erdélyben szervezett két megyének egyik székhelye Torda vármegye volt. Az első oklevél, amely a várost Tordavárnak nevezi, I. Gézának 1075-ben írt adománylevél, amelyben a hídnál szedett sóvámot és a zabos lóvásár jövedelmét a Szent Benedek apátságnak rendeli. 100 év eltelte után egy újabb oklevél elárulja, hogy a király a sóaknák művelésére behívatta a szászokat, akik elfoglalták a római castrumot.

Az 1241-es tatárjárás után a város nagy része elpusztult a környező falvakkal együtt, de a lakosság nagy része a Tordai-hasadék barlangjaiba meghúzódva megmenekült. Ezek után a város gyorsan felvirágzott, hiszen V. István 1269-ben Torda lakóinak önkormányzatot ad.

A sóbányászatáról híres Torda az évszázadok során sok jeles történelmi esemény színhelye volt. Ezek közül a legjelentősebb az 1568. évi országgyűlés, amelyen Európában elsőként kimondták a - négy keresztény egyházra: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyházra vonatkozó - vallásszabadságot, melynek az országgyűlésnek otthont adó római katolikus templomban elhelyezett márványtábla állít emléket.

Torda három részből állt (Ótorda, Újtorda és Egyházfalva), melyek később teljesen összeolvadtak. Mivel a várost egyik oldalról sem határolják magas hegyek, ezért védtelen volt a történelem folyamán bekövetkezett különböző támadások ellen, melynek következtében a település lakossága többször is kipusztult. Az erdélyi fejedelmek ilyenkor az ország más részeiből telepítettek be lakosokat. A betelepítések nem értek véget az erdélyi fejedelmek uralmának végével: az egykor színtiszta magyar város lakosságának ma már csak 11%-a magyar.

 

Fontosabb látnivalók

  • Az 1568. évi országgyűlésnek otthont adó katolikus templom
  • Ótordai református templom
  • Fejedelmek háza, melyben az országgyűlésre érkező fejedelmek megszálltak
  • Petőfi ház (Ótordai református parókia): a papilak oldalán emléktábla jelzi, hogy 1849 júliusában Petőfi Sándor Bemhez sietve megszállt a házban, s feleségét és kisfiát Miklós Miklós néhai református lelkészre bízta. Egressy Gáborral együtt július 27-én innen indult Bem keresésére. Családját többé sohasem látta.
  • Újtordai református templom
  • Unitárius templom (az Aranyos folyó túloldalán)
  • Sósfürdő
  • Sóbánya

 

További információk

A fenti információkat a www.torda.ro honlapról vettük, ahol további részletes információk találhatók a város múltjáról, jelenéről, nevezetességeiről.

Torda a Wikipédián.

 
Facebook